Vinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.x

Biztosítunk, hogy biztonságba érezze magát!

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A gépjármű a közúti forgalomban csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vehet részt.

 

A gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a gépjármű eladásának napjáig szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű üzembentartóját a következő esetekben:

 

  • új „0 km-es” gépjármű vásárlása esetén a forgalomba helyezés napjától
  • használt gépjármű vásárlása esetén az adásvétel napjától
  • szüneteltetés után vagy ismételt forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezés napjától
  • külföldről behozott és Magyarországon először forgalomba helyezett gépjármű vásárlásakor
  • üzembentartó-váltás esetén: az új üzembentartó forgalmi engedélybe történő bejegyzésének napjától
  • Öröklés után: az üzemben tartó halála esetén a szerződés a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, ezután a szerződést az örökösnek újra kell kötni.

KGFB hatálya alá tartozó gépjárművek:

 

A hatályos jogszabályok értelmében az alábbi gépjármű-kategóriákra kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni.

 

  • személygépkocsi
  • motorkerékpár
  • autóbusz
  • trolibusz
  • tehergépkocsi
  • vontató
  • nehéz pótkocsi
  • könnyű pótkocsi
  • személygépkocsi-utánfutó
  • lakókocsi
  • motorkerékpár-utánfutó
  • mezőgazdasági vontató
  • lassú jármű
  • munkagép
  • segédmotoros kerékpár

A KGFB területi hatálya:

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országaira terjed ki, amelyek nemzetközi irodájával magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

A KGFB díja, a díjfizetés gyakorisága:

A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg a biztosítót.

A díjfizetési módot és gyakoriságot határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az ügyfél választja. A határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

 

A díjfizetés módja lehet:

 

  • készpénzátutalási megbízás (csekk)
  • lakossági csoportos díjbeszedés, inkasszó (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el)
  • banki átutalás

A KGFB szüneteltetése:

Amennyiben gépjárművét ideiglenesen kivonja a forgalomból, lehetősége van a szerződés, ezáltal a díjfizetés szüneteltetésére. A forgalomból való kivonás időtartamának legalább 2 hónapnak kell lennie, legfeljebb pedig 6 hónapnak. A szüneteltetés időtartamára az ügyfél nem fizet díjat. Amennyiben az ügyfél 6 hónapnál tovább szeretné kivonatnia gépjárművét a forgalomból, lehetősége van meghosszabbítania a szünetelést.

A szüneteltetés feltétele, hogy Ön bemutassa a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásáról szóló rendőrségi határozatot, vagy a forgalmi engedélybe való bejegyzést a kivonásról.

A szerződés megszűnése:

A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:

 

  • érdekmúlás
  • felmondás
  • díjnemfizetéssel (DNF)
  • közös megegyezés

Amennyiben a biztosítási szerződés érdekmúlás miatt szűnik meg, akkor egy másik gépjárműre bármely biztosítónál köthet új szerződést. A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat, adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító kockázatviselése ezen okiratok valamelyikének keletkezése napján szűnik meg. Ebben az esetben az Ön bonus fokozata a megszűnést követő két éven belül azonos gépjármű kategóriájú új szerződésre átörökíthető.

Érdekmúlásról beszélhetünk a következő esetekben:

 

  • a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás
  • üzembentartó személyének változása (új üzembentartó bejegyzése, üzembentartó csere)
  • a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása
  • biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése ( pl. a gépjármű helyreállíthatatlanná válása, vagy ellopása nem biztosítási esemény következtében)
  • a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált, és emiatt kivonják a forgalomból.
  • szerződő halála

A szerződés megszüntethető biztosítási év végére történő felmondással. A biztosítási szerződést annak évfordulójára, bármelyik szerződő fél (akár a szerződő, akár a biztosító) ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal írásban felmondhatja. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést biztosítási év közben nem szüntetheti meg. A felmondást követően Önnek lehetősége van az adott gépjárműre új biztosítást kötni. Amennyiben a korábbi biztosítás megszűnésétől számított két éven belül köti meg új biztosítását, akkor a kártörténeti igazolás alapján meghatározott bonus-malus fokozat szerint sorolják be, ha két év elteltével köti meg biztosítását, akkor A00-s besorolással.

Ha a szerződés a biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnik meg, az adott biztosítási időszak tartama alatt, akkor az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnt meg. Tehát az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A biztosítatlan időszakra az üzemben tartó fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezett. A fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A kiszámított fedezetlenségi díjat az első esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A fedezetlenségi díjnak -a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Mabisz hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

A fedezetlenségi díj:

A 2009. évi LXII. törvény értelmében változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók megvizsgálják a szerződéskötéskor, hogy a szerződő eleget tett-e díjfizetési kötelezettségének a korábbi biztosítási időszakban. Az új törvényi szabályozás értelmében 2010 január 1-jétől az elmaradt díjat „fedezetlenségi díj”-nak nevezik. A fedezetlenségi díj az üzemben tartót terheli a kockázatviselés nélküli, biztosítatlan időszakra. A fedezetlenségi díj mértékét járműkategóriák szerint egységesen, évenként meghatározzák és meghirdetik a biztosítók díjhirdetésével egy időben, október 30-ig.

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díj megfizetésére. A biztosító a díjat köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az első esedékes díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

Kártérítési igények érvényesítése:

A biztosított 5 napon, a károsult pedig 30 napon belül köteles bejelentenie a bekövetkezett káreseményt (kárrendezéshez szükséges adatok megadásával, lényeges körülmények leírásával, hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével, indul-e ellene peres, vagy nem peres eljárás).

A biztosító köteles az utolsó lényeges kártérítést befolyásoló dokumentum beérkezését követő 15. napig kártérítési javaslatot tenni a károsultnak, vagy indokolt választ adni a kártérítési igényre. A biztosító köteles a megállapított összeget a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megtéríteni.

Nemzetközi Zöldkártya Rendszer:

A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a kötelező biztosítás meglétének igazolására külföldön. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége+30 nap) állítják ki. A zöldkártyát legkevesebb 15 napra állítják ki. Az érvényes felelősségbiztosítást igazoló zöldkártyára a rendszámegyezményben részt vevő országokban nincs szükség. Az egyezményt ratifikáló országok ugyanis a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését, valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A magyar rendszám és ország jelzés igazolja tehát az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét.

A magyar forgalmi rendszámú gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a Magyar Köztársaságon kívül a Zöldkártya Egyezményben részes országokra terjed ki.

A Zöldkártya Egyezmény tagországai:

Ausztria, Albánia, Andorra, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország (Monaco), Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Iráni Iszlám Köztársaság, Írország, Izland, Luxemburg, Lettország, Lengyelország, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Jugoszlávia (külön megállapodás alapján).

Rendszámegyezmény:
Nem szükséges Zöldkártya felmutatása, a kötelező felelősségbiztosítás meglétének igazolásához elegendő a forgalmi rendszám, valamint a gépjárművön feltüntetett "H" országjelzés.

Az alábbi tagállamok és országok csatlakoztak az egyezményhez:

Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia és Feröer Szigetek, Észtország, Finnország, Franciaország és Monaco, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy Britannia, Észak-Írország, Channel-szigetek, Gibraltár és Man Szigete, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán és San Marino, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia.

Kötelező a zöldkártya az alábbi országokban: Belorusszia, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

Ajánlott a zöldkártya az alábbi országokban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Írország, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Észak-Írország, Channel-szigetek, Gibraltár és Man Szigete, Románia, Szerbia és Montenegró

Copyright © 2019
Design by: Ditro Art Studio